ÉVEK SZÁMA

A kis Mumpic mostanában folyton kereste a választ megvilágosodásra, de nem találta – míg egy nap, ahogy az erdőben kószált, észrevette öreg barátját, aki lassan bandukolt – talán épp hazafelé – a tőle megszokott egykedvűségével az erdei ösvényt követve, a vállán valami nehéznek tűnő zsákot cipelt. A kis Mumpic megérezte, hogy ÓZ talán ismeri a titkot, amelyet ő kétségbeesetten keresett éveken át.

– ÓZ, te tulajdonképpen hány éves vagy?
– Talán már megvagyok, vagy százhetven is, az utolsó ötven óta nem igazán tartom számon. Tudod, onnan már       minden nap születésnap.
– Akkor te még fiatal vagy ugye ? Nálunk Mumpicoknál máshogy telik az idő.
– Fiatalság, bolondság, hisz ezt te is tudod – nevette el magát ÓZ.
– És mond csak, te voltál már valaha szerelmes?
– Hát egy kezemen meg tudom számolni.
– És volt olyan, akiért  akár meg is haltál volna?
– Hát, …azt hiszem, talán bele is haltam mindegyikbe – nevetett ismét egy nagyot.
– Szerintem meg bolond vagy – nevetett vele a kis Mumpic.
– De tulajdonképen miért érdekel ez téged?
– Ja…semmi, …igazából nem is ez érdekel. Most a legjobban valami teljesen más dolog motoszkál bennem. Figyelj csak, mondj el nekem mindent, de tényleg mindent, amit tudsz a megvilágosodásról?

ÓZ rámosolygott kis barátjára, fogta a nehéz zsákot leemelte a válláról és a földre eresztette. Kiegyenesedett.

– Parancsolj – mosolygott ismét.
– Mit parancsoljak !? Hiszen az előbb tettem fel neked a kérdést! Nem figyeltél? – értetlenkedett a kis Mumpic.
– Íme a válasz, amit annyira kerestél.
– Hol!?
– Itt, és most.
– Ó igen, …most már látom! – kiáltotta lelkesen a kis Mumpic  – Örökké hálás leszek neked ezért. De hadd kérdezzek még valamit: …mi van a megvilágosodás után?

ÓZ rámosolygott ismét kis barátjára, fogta a nehéz zsákot, felvette, a vállára igazgatta,  és búcsút intve kis barátjának a tőle megszokott kacsázó léptekkel elindult otthona felé.
A kis Mumpic még egy darabig értetlenkedve álldogált – talán a döbbenet hatása alatt lábai nem akartak engedelmeskedni – majd amikor arcán a mosoly végigszaladt ő is nekivágott a hazafelé vezető útnak.