Fürkészve az eget

…
Kint aludtam
ma a réten, 
előtte az 
eget néztem.

Nyolc repülő, 
kilenc műhold, 
hulló csillag: 
tizenegy volt.

Felhőből sem
takarta el, 
egyetlen egy  
sem az eget,

hulló csillag 
egyenesen 
tenyerembe
bele esett.

Pislákolt a
teli hold is, 
így nem maradt
észrevétlen,

fénylő égbolt 
végtelenjén, 
lyukat fúrt a 
figyelésem.

Ilyen volt egy
Silenced Night,
képtelenül
hangtalan éj,

emlékét ma
zsebre téve,
fény porzik a
Tejút mentén.
…

(2018.08.13)
Kép forrása: saját

https://risingpoetry.hu/