Piacon…”részben igaz”…

Piacon…”részben igaz”…

Az erdőszéli útról balra kanyarodva, egy kavicsos út vezetett a szomszédos falu határáig, mely néha poros, néha pedig az eső utáni nyomvályúk mentén saras pocsolyákkal volt szegélyezve. Hajnalodott, a kis Mumpic és Óz közeledett a falu széléhez, ahol már kofák gyülekeztek, hiszen minden szerdán itt találkoztak, ez volt a megegyezés – megállapodás köztük.

– Hol vagyunk, mi ez a hely ?
– Piacon.
– Piacooon???
– Igen.
– Na ne magyarázd meg nekem, hogy ez itt egy piac, ezt nem hiszem el úgysem.
– Figyelj kicsi Mumpic, ez nem „akármilyen” piac…ez itt a földi igazságok piaca.
– Hogy miiii???- értetlenkedve nézett a varázslóra
– Figyelj, mindjárt megfogod érteni. – szólt szelíd hangján. – Nézz csak körbe…nézd az árusok asztalait…Az ott balra az ezotéria szekció, nézd csak mennyi árus kínálja igazság portékáit.
– Azok ott jobbra??? Azok ott kicsodák???
– Ők a tudomány igazságainak árusai.
– Mögöttük azok a furcsa ruhában lévők??? Azok is tudományosak ???
– Majdnem…, látod, milyen kis ügyes vagy, majdnem eltaláltad…ők a pszichológia mesterei, az ő igazságaik ma szintén nagyon kelendőek, messze földön híres igazságaik itt cserélnek gazdát, más igazságokéval.
– Ezt most hogy értsem ?
– Ez az a hely, az a különleges piac, ahol az egyetlen igazságról megfeledkezettek, az egyetlen igazság különböző aspektusait termékekként cserélgetik, bartelezik, árulják, mint elkülönültségük különböző formációit.
– Én is árulhatom a saját igazságomat ?
– Természetesen…találj ki magadnak egy márkanevet, ez legyen a saját Brand-ed, ami csak rád jellemző…ha márkaneved, azaz a Branded egyezik a belső igazságoddal, akkor hitelesnek éreznek majd, ezáltal bízni fognak benned, fényed, természetességedből fakad. Ha erőltetni próbálsz valamit, csak kimerülsz. Ha félelemből rejtegeted fényedet, elhervadsz. Azért vagy itt hogy ragyogj valamilyen téren…de ne felejts el egy dolgot…itt a piacon mindenki csak „részigazságokat” tud árulni.
– Hát most akkor meg mire gondolsz?
– Amit az elején is mondtam neked…, itt mindenki csak részigazságokat árul…ha tisztában lennének az igazsággal, akkor kiírnák a placcra, hogy „részben igaz”…
– Akkor valójában csak egy igazság létezik?
– Igen…, látod, ezért hoztalak ide, hogy megszülethessen benned is.

Ugyanaz a dolog lehet helyes az egyik embernek, és helytelen a másiknak, mert ez többé-kevésbé a személytől függ. Ugyanaz a dolog lehet az egyik pillanatban helyes az egyén számára, a másik pillanatban pedig helytelen, mert ez a szituációtói függ.
Az arisztotelészi kategóriákra tanítottak: ez helyes, az pedig helytelen. Ez fehér, az pedig fekete. Ez Isten, az pedig az ördög. Ezek a kategóriák hamisak. Az élet nincs felosztva feketére és fehérre. A nagy többsége inkább szürke.
És ha nagyon mélyen megnézed, a fehér a szürke egyik szélső pontja, a fekete pedig a másik szélső pontja, de mindkettő a szürke szélsősége. A valóság szürke. Így kell lennie, mert sehol sem oszlik részekre. Sehol sincsenek vízálló összetevők. Ez egy ostoba kategorizálás, de gondosan elültették az elménkben.
Tehát a helyes és a helytelen szüntelenül változik. Akkor hát mit tehetünk? Ha valaki végső döntést akar, megbénul; képtelen lesz cselekedni. Ha csupán akkor akarsz cselekedni, amikor már végső döntésre jutottál afelől, hogy mi a helyes, meg fogsz bénulni. Képtelen leszel cselekedni. Az egyénnek cselekednie kell, mégpedig egy relatív világban. Nincs végső döntés, ezért ne is várj rá. Csak figyelj, láss, és tedd azt, amit helyesnek érzel.

 Ha tetszett akkor a sorozat további részeit itt találod.

Ne hagyd olvasatlanul ezeket se !