Verselő padok – Siófok
A vers néma, adj neki hangot.
Szeretettel köszöntelek az első, siófoki Verselő padok nevében.
Minden leolvasással, illetve a böngésző frissítésével újabb és újabb verseket olvashatsz,
vagy kedvedre böngészhetsz a tartalmak között.
Vénasszonyok nyara
…
Nekem, jó így megpihenni,
fényben úszni délután,
figyelni a parti nyüzsgést
a semmittevés trónusán.
Az első száraz platánlevél
búcsút intve nevetgél,
vízbe merül, alábukik,
sodorja a déli szél.
Balin készül falatozni,
távolabb egy zöld kajak,
gyémántporként megcsillannak
menekülő kishalak.
Tó közepén, vitorlások,
lassan folttá olvadnak,
partra kúszó hullámoknak
hattyúk adnak oltalmat.
Mellettem, úgy pár lépésre,
elsétál egy meleg pár,
kézen fogva, szerelmesen,
mint két egyforma napsugár.
A szerelem, tán nem válogat,
nem nézi, hogy ősz vagy nyár,
csontig hatol, napsugárral,
mint két játékos testvérpár.
Combomon egy szúnyog landol,
elpöckölöm kecsesen,
megnézem a naplementét,
s „lassan, haza evezem”.
…
(2023.10.03)
Kép forrása: Pixabay