A szemtanú

…
Összefogunk,
szép és nemes,
szemet hunyunk
dolgok felett,
tisztelgünk a
hősök előtt;
hétköznapi
tegnap előtt.
Ember társnak
kezet nyújtunk,
gondolatunk
programozzuk,
pozitívan,
talán bölcsen,
Tán, mi vagyunk,
kit Krőzus fölkent?
Szavainkat
válogatjuk,
tetteinkkel
megmutatjuk,
tükröződik
bennünk jellem:
Hogy lesz holnap,
Magyar nyelven?
Remény himnuszt:
mindegy kinek!
Gyártsunk szívet:
mindenkinek!
De ellenszer
a vírus maga,
mert a pénznek
nem volt szaga.
Eltelik majd
egy-két hónap,
búcsút intve
elmúlónak,
elszaladnak
majd az évek,
virág nyílik
sötét éjnek
s szemtanúként
megélhetjük
milyen volt az
édenkertünk,
kígyóval és
tudás fával,
el nem múló
örök vággyal.
…

(2020.03.27.)
Kép forrása: saját