Álmaid almái

Álmaid almái


Vársz,
miközben a türelemben
egymásra fekélyesednek a pillanatok,
ahogy a gondolatok,
fertőzik egymást,
helyért,
figyelemért
verekedve, keveredve.
Még mindig vársz,
a türelem
hajszálvékony hasításai
medret vájnak ki nyakadon,
szemlesütve,
egy frekvenciát fürkészve…
Vársz, még vársz,
a mutatók már
visszafelé pöröregnek,
mint VHS kazettán
a gyors visszatekerés,
pont úgy mosódnak el a töredékek,
az érzések,
és velük együtt
arcvonások,
emberek, emlékek.
Vér buggyan ki
szád sarkán,
ahogy a fogínyeden rágódik
a mindennapi stressz,
míg a kígyó elmédet
hátulról könyörtelenül feszíti,
és csak szíved sajnálja,
hogy álmaid almája
a fájától –
ennyire messze esett.

(2021.07.08)
Kép forrása: saját

Ezeket olvastad már?