Kreativitás elmélet

Kreativitás elmélet
Ahhoz, hogy megértsed.
meg kell, hogy emésszed,
káegyenlő efszer génégyzet.
(a Valós történet című írás folytatása)
(mindenképp azt javasolnám, hogy összefüggések megértéséhez az előző részeket is olvassátok át, bár kétségtelen, hogy részenként is akad mondanivalója)
A pénteki kiállítás megnyitóján az önkormányzat képviselője a kreativitásról mesélt. Érdekes volt hallgatni. Távol álljon tőlem, hogy minősítem az elhangzottakat, vagy az elhangzott gondolatokat az elbeszélő személyével helyezzem kontextusba, inkább csak egy egyszerű, józan paraszti ésszel végig gondolt gondolatmenetet osztanék meg, amivel természetesen nem kell feltétlenül egyetérteni, legfőképp nem kell vele azonosulni.
Malacka és a tahó – Brainstorming (Munkaügyek filmzene, részlet)
Legyen ma 4-kor kreatív!
A PR brainstormingra hív.
A flipcharton egyre több a szó,
Ez őrjítően izgató!
A velünk született intelligencia azt igényli, hogy folyton az ismeretlent kutassuk, merjünk lelépni a kijelölt útról, derítsük fel mindazt, ami számunkra ismeretlen. Nem tanulás, bár sokan szeretnék azt hinni, mert az kényelmesebb. A tanult dolgok alkalmazása a mindennapokban nem kreativitás, még csak meg sem közelíti azt, amit e szó jelezni, sejtetni, tudatni vél velünk. A kreativitás csak akkor nő vagy fejlődik bennünk, ha nem is minden pillanatban, de valami ismeretlennel találkozunk és arra kell referálnunk. Az ismeretlen helyzetekben nem feltétlenül működnek a tanult sémák, sőt az is lehet, hogy még nem is tanultuk azokat, így ismerettel sem rendelkezünk felőle. De, interakcióba kerülünk a helyzettel. Ilyenkor nagy általánosságban elmondható, hogy a már megtanult sémák közül választunk olyat, ami a probléma megoldásához a legkézenfekvőbb megoldókulcsot nyújtja. Helyesen.
A kockát, kilencven fokkal elforgatni nem kell féljetek!
Örök emléket állítva egy nagy tanítómnak.
De ez nem kreativitás. Ez nem más, mint a már megtanult, mások által felfedezett megoldások alkalmazása. Mint már jeleztem: helyesen. De ez nem kreativitás. A legtöbb ember, általában fél az ismeretlentől, nézzünk csak bátran körbe magunk körül, az emberek nem érzik magukat biztonságban az ismeretlennel, az életből mindenki számtalan példát tudna itt felsorolni. Az átlagember nem akar túlmenni az ismerten, teszi a dolgát ahogy megtanulta, még csak el sem gondolkodik azon, miért pont úgy, miért pont azt.
A jelenség természetesen nem új keletű, nem én találtam fel a spanyolviaszt, Maár Gyula 1971-es Prés című filmjében Törőcsik Mari monológja tökéletesen szemlélteti ezt a jelenséget, akit érdekel itt megtekintheti.
Mi lehet hát az intelligencia, és mit takarhat a kreativitás?
„A 𝑚𝑒𝑠𝑡𝑒𝑟𝑠𝑒́𝑔𝑒𝑠 𝑖𝑛𝑡𝑒𝑙𝑙𝑖𝑔𝑒𝑛𝑐𝑖𝑎 (MI) algoritmusok ma már nem csak rövid hírek, vagy összefoglalók megírására képesek, hanem akár hosszabb prózai, vagy lírai szövegek, zene, képzőművészeti alkotások elkészítésére is”
Talán legjobban az alábbi gondolatsor szemlélteti miről is beszélek, illetve írok, remélve, hogy mindez átültethető az élet egyéb művészi vagy hétköznapi területeire is. De mit tehet az író, költő, zenész, művész, ha éppen nincs ihlete – nincs kreativitása? Kipróbáltam a Google 2020-ban életre keltett – Verse by verse (Rímről rímre) projektjét, ami egy mesterséges intelligencia által működtetett múzsa- azaz kreativitás. Segítségével klasszikus amerikai költők, úgymint Emily Dickinson, Edgar Allan Poe, vagy épp Walt Whitman stílusában alkothatunk verseket, jelenleg csak angol nyelven. Megadhatjuk a vers formáját, a szótagok számát, a rímképletet, és máris kész a versünk – gombnyomásra. Kíváncsi lennék, hazánkban mikor fog digitalizálódni József Attila, Ady, vagy Petőfi esetleg Rejtő Jenő vagy további nagyjaink stílusjegyei, hogy ihletként támogassák az épp múzsa, kreativitás nélkül maradt írókat, költőket, művészeket.
Sajnos, csak magam nevében beszélhetek, és az általam megtapasztaltakról a költészet vagy a mindennapok kapcsán, még akkor is, ha a leírtak alátámasztásához másoktól idézek, mások gondolatiságát is felhasználom.
Például az előző részben Jordán Tamás gondolatait mutattam be – „a költőknek két témájuk van: vagy Istennel beszélgetnek vagy a szerelmükről. Az önmagunkkal folytatott párbeszéd is Istennel lefolytatott beszélgetésnek minősül”.
Akkor most, hogy jön ez ide?
Úgy tűink, nem elegendő csak a szavak jelentésének ismerete vagy a rím és ritmusképlet kitalálása a versek írásához, kell a szív és az írói (költői) fantázia kreativitás is egy vers vagy próza kitalálásához. Van egy kapocs, ami láthatatlan, vagy inkább úgy fogalmaznék, nehezebben észrevehető. A szerelem. Vagy az is lehet, hogy még közelebb áll a valósághoz, ha inkább szenvedélyt írok. Szerelem, szenvedély nélkül az ember intelligenciája elcsökevényesedik, rosszabb esetben el is hal. És itt megint csak nem a tanultakra gondolok, hiszen ezeket sehol nem tanítják, sehol nem tanulhatjuk. Figyeld csak meg, vagy emlékezz vissza, ha már veled is megtörtént. Amikor szerelmes leszel valamibe vagy valakibe hirtelen minden képességed tetőzik, felerősödik. Az imént még egykedvű és unott voltál, de találkozol valamivel vagy valakivel és hirtelen hatalmas öröm tört ki benned, mintha valami belül lángra kapna. Ezek a folyamatok nem tanultak, csak és kizárólag bennünk, belül játszódnak le. Talán azt sem kell ismételnem, hogy mivel mind különbözőek vagyunk, más és más jelleggel jöhetnek a felszínre vagy ölthetnek alakot. Amíg az emberek szerelmesek vagy szenvedéllyel teli életet élnek véleményem szerint a legjobb teljesítményüket nyújtják, és ez megjelenik alkotásaikban legyen szó művészetekről, sportról, adminisztrációról, bármiről a teljesség igénye nélkül. Amikor a szerelem vagy a szenvedély elmúlik, esetleg csak nincs jelen a mindennapokban, ez a fajta lángolás, öröm forrás megszűnik. Természetesen azt lehetne tovább feszegetni, hogy mitől tud, tudna állandó lenni bennünk a már kialakított viszonylat, de most itt, nem ez a fő irányvonal, hiszen a kreativitás irányába lenne jó tovább terelni a gondolatokat. Tehát a szerelem vagy szenvedély olyan állapotot idéz, idézhet elő bennünk, ami kreativitáshoz vezet, azaz új és új válaszokat csikar ki belőlünk, ismételve csak magam, legyen szó az élet bármely területéről. Ez az a kapcsolat, ami inkább jellemzi a kreativitáshoz fűződő viszonyunkat az intellektussal – nem pedig az intelligenciával szemben.
Pontosan ebből adódóan a példaként felhozott Mesterséges Intelligencia, mint elnevezés sem helyén való, hiszen ebből a megvilágításból tisztán látható, hogy csak Mesterséges Intellektus lehet, nagy jóindulattal. Az intellektus pedig, csak egy mentális játék. Előre programozott, tanult, megírt algoritmusok alapján. Ez nem intelligencia, így ez nem lehet kreatív. Az intelligencia kreatív válasz a jelen pillanatra, inkább van összefüggése phd. dr. Kollár József filozófus által ismertetett paradoxonnal, mely így hangzik: Légy spontán! Vezényszóra lehetetlen spontánnak lenni. A kreativitás a létező legnagyobb lázadás. Ha teremteni akarsz, meg kell szabadulnod minden beléd nevelt vagy tanult meggyőződéstől, máskülönben kreativitásodnak hívott jelenség nem lesz más, mint másolás – ahogy azt a Mesterséges Intellektus is teszi. Mindössze egy tökéletesen elkészített másolat lesz.
Köszönöm, ha végig olvastad, a kapcsolódó verset nem felejtem el.
(2022.11.27)
Kacsakövek
(variációk több témára, miközben nézem, ahogy pattog)
…
1.
A Balaton partján ülök,
fodrokon napfény remeg,
csak nézem, ahogy pattog,
miközben lélegzetet veszek,
egy elhajított kacsakő.
2.
A kilenc lyukú hídnál állok,
ott, hol a róna végtelen,
kezemet dobásra emelném,
ám öntudatlan irányítja végzetem
egy porba hulló kacsakő.
3.
Magam talán középen állok,
nem hajlanék se jobbra, se balra,
libernyák lesz így csúf nevem,
mégis ösztökél a dalra,
egy elhajított kacsakő.
4.
A rakodópart alsó kövén:
nem ültem, – bár ülhettem volna,
s csak nézném,
ahogyan az elúszó dinnyehéjt,
mélybe süllyeszti egy kacsakő.
5.
A spirituális igazság, hogy
kinek, mit jelent, nem tudom,
ám azt mondják a karma,
végig kísér az úton,
mint múltban pattogó kacsakő.
6.
Egy önvezető autóban ülök,
karba tett kézzel
a mesterséges intelligencia
helyettem észlel
egy szélvédőre felpattanó kacsakőt.
…
(2021.09.15)