Vogon óda

hashtag önirónia vastagon…előre szólok, hosszú lesz, akit nem érdekel, görgessen a vershez, akit pedig a vers sem érdekel – inkább keressen cicás videót…(én is szoktam, bár a pandásak szerintem cukibbak)

…nos az alábbi verset a Dante kezében című film ihlette, mely két idősíkon futó, a 14. századi Itáliát és a modern jelent ötvözi. A történetben egy író segít egy maffiózónak ellopni az Isteni színjáték eredeti kéziratát, miközben párhuzamosan Dante Alighieri saját pokoljárását és múzsája keresését követhetjük nyomon. A cselekményben a valóság és a fikció, valamint a szentség és az alvilági erőszak keveredik. Nick Tosches amerikai író (aki a könyvet is jegyzi) egy New York-i gengszter megbízásából Olaszországba utazik, hogy megszerezze a felbecsülhetetlen értékű eredeti Dante-kéziratot. Ezzel párhuzamosan a múltban maga a költő, Dante Alighieri vívja meg saját lelki és fizikai harcait, miközben felesége és szerelme, Beatrice között őrlődik. A jelenben a főhős is belebotlik egy végzetes nőbe, ami spirituális és bizarr időutazássá változtatja a küldetését… (forrás: wikipédia)

…lenyűgözött, bevallom, bár történelmi hitelességét a történeteknek és valódivalódiságát ellenőrizni nem volt időm és igazából nem is akartam…Dante költői nagyságát legutóbb Török Nándor költőtársam méltatta Zamárdiban, egy költő találkozón, de ilyenkor, mikor ilyen nagysággal szembesül az ember, azért elgondolkodik arról, (na jó, egyesszámban – elgondolkodom arról) mivégre is ezek a vacak szavak…bevallom, elszégyelltem magam…nos, hogy e szégyent egy kis önironikus humorba átkössem, mert –


„Én magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja meg, ki vagyok, azt nem tűröm.”


– egy örök klasszikus másik kedvencem Douglas Adams által írt Galaxis útikalauz stopposoknak című regény, a világ egyetlen ötrészes trilógiája köztudottan, melyben egy kitalált faj, a Vogonok költészetével is foglalkozik az író…

Az Útikalauz szerint:

Magától értetődik, hogy a Vogon költészet a harmadik legrosszabb a világegyetemben. A második legrosszabb Kria Azgótjaié. Amikor az Azgót Költők Nagymestere, Dagályos Morrogh előadta Óda a Kis Csomó Zöld Dagadékhoz, Melyet A Hónom Alatt Leltem Egy Nyári Reggelen című poémáját, a hallgatóságból négyen a helyszínen kimúltak belső vérzés következtében, és a Közép-Galaktikus Művészet-Manipuláló Tanács elnöke is csak úgy menekült meg, hogy lerágta a saját lábát. Morrogh, mint jelentették, »csalódottan értesült« a költemény fogadtatásáról, és Kedvenc Fürdőszobai Gargarizálásaim című, tizenkét kötetes eposzának felolvasására készült, amikor is a saját vastagbele elkeseredett gesztusra szánta el magát az élet és a civilizáció védelmében. Egyenesen keresztülszökkent Morrogh nyakán, és kiszorította agyából a szuszt. A világ legrosszabb költészete megsemmisült alkotójával, a redbridge-i Paul Neil Milne Johnstone-nal együtt, amikor a Föld bolygó megsemmisült. A Vogon költészet ezekhez képest enyhe.„(forrás: wikipédia)

…sokak szerint, Vogon költészetet hallgatni megfelel egy inkvizíciós vallatásnak…

…ha eddig elolvastad, akkor meg is érdemled…íme:

Vogon óda
(a költőhöz)

Ó, te hatalmas költő,
ki kozmikus metaforát lapátolsz vákuumvödörrel,
míg a lét zománca
savanyú csillagcsigák nyálában pácolódik
ahogy a pulzáló örökkévalóság
ünnepélyesen zoknit húz egy kvazárra
és tizenkettek filozó-fiai zokognak
egy túlírt hasonlat szélárnyékában.

Verseid mócsingos QR-kódokat köhögnek
a babgulyás kultúra olvasztótégelyébe,
hol a verselőpadok csendje hangosabban recseg,
mint egy megfáradt szimbolista kenyérpirító…

Ó, hatalmas költő, te…
nyálkás kvantumszilva-szaporító…
ki a metaforák hónaljából fejted vissza
a gravitáció penészillatát,
verseid hörgő zongorabélként dagadnak
a szublimált hasonlataid fölé,
míg a kozmikus csipkebokor
fültövön csapja okságod palántáját.

Megfejthetetlen jelentéseid,
nyolc körömmel vakarják az idő hónaljmirigyét
és önvalódba csomagolt filozófiád
kénsavas papucsban csoszog át
a szonettek májkrémjén – mellékhatásként.

Ó, Te, Ó,… olvasóid hősiesen bólogatnak,
nehogy kiderüljön: mindez konteó,
csak metaforáid ünnepi zacca csöpög át
szalvéta vastagságú szellemi huzaton,
miközben az univerzum magányába száműzött
rímeid ünnepélyes megkönnyebbüléssel –
önként fulladnak bele egy fekete lyuk vodkaszódájába.


(2026.07.05)
Kép forrása: AI+saját

Ne hagyd olvasatlanul ezeket se !